Kitozán – gombából gombabetegség ellen

Gombából készül, mégis a gombabetegségek ellen segíthet! Egy természetes eredetű anyag, amely felkészítheti a növényeket a kórokozók támadására.

Mi történne, ha a növény már a fertőzés előtt figyelmeztetést kapna a közelgő veszélyre? Ha a kórokozók megjelenésekor nem akkor kezdené megszervezni a védekezést, hanem már felkészülten fogadná a támadást? A növények védekezőrendszerének ilyen előzetes aktiválása nem új gondolat, de a kitozánnal végzett kutatások egyre pontosabban tárják fel a működését.

A különös az egészben, hogy a kitozán akár gombákból is előállítható, miközben éppen a gombás betegségekkel szembeni ellenálló képesség fokozására használható.

Mi is az a kitozán?

A kitozán természetes eredetű poliszacharid, amelyet a kitin kémiai átalakításával állítanak elő. A kitin a gombák sejtfalának és számos ízeltlábú, például a rákfélék külső vázának fontos alkotóeleme.

A kitozán előállítható rákpáncélból, de különböző gombákból is. A növényvédelemben egyszerű anyagként jóváhagyott kitozán egyik fontos követelménye éppen a meghatározott gombaeredet és az élelmiszer-minőségű tisztaság.

A kitozán különlegessége nem pusztán természetes eredetében rejlik. Olyan biológiai válaszokat képes kiváltani a növényben, amelyek egyébként a kórokozók támadásakor indulnak meg.

Hogyan készül fel a növény a támadásra?

A növényeknek nincs az állatokéhoz hasonló, ellenanyagokat termelő immunrendszerük, de igen fejlett saját védekezőmechanizmusokkal rendelkeznek. Képesek felismerni bizonyos, a mikroorganizmusokra jellemző molekulákat, és ezek hatására védekezési folyamatokat indítanak el.

A kitin eredetű molekulák ilyen figyelmeztető jelzésekként is működhetnek. A kitozán érzékelésének pontos mechanizmusa még nem minden részletében ismert, de a kiváltott növényi válaszokat számos kutatás igazolta.

A kezelés hatására megváltozhat a védekezésben szerepet játszó növényi hormonok, például a jázmonsav és a szalicilsav működése. Fokozódhat egyes védelmi fehérjék és enzimek termelődése, és a sejtfal megerősítését szolgáló anyagok felhalmozódása is.

Ilyen anyag például a kallóz, amelynek lerakódása hozzájárulhat ahhoz, hogy a kórokozók nehezebben hatoljanak át a növényi szöveteken.

A kutatók ezt az előzetes felkészülést defence priming néven emlegetik. Lényege, hogy a növény egy későbbi fertőzéskor gyorsabban vagy erőteljesebben reagálhat.

Fontos azonban, hogy a kitozán nem kizárólag a növényen keresztül fejthet ki hatást. Bizonyos készítményei közvetlenül is gátolhatják egyes kórokozó gombák fejlődését. A kétféle hatás egymást kiegészítheti.

Mit bizonyítottak a kísérletek?

A kitozán hatását számos növényfajon vizsgálták, de különösen érdekesek azok a kutatások, amelyek nemcsak a betegségtüneteket, hanem a növényben lezajló védekezési folyamatokat is elemezték.

A táblázat egyedi tudományos kísérletek eredményeit összegzi. A hatás mértéke a készítménytől és a felhasználás körülményeitől függ.

Ez két fontos dolgot is megmutat: a kitozánnak valóban lehet növényvédelmi jelentősége, de hatása nem feltétlenül éri el a hagyományos készítményekét.

A kísérletek egyúttal arra is rámutatnak, hogy a különféle kitozánkészítmények nem tekinthetők egyenértékűnek.

Nem csodaszer, hanem a megelőzés egyik lehetősége

A kitozán alkalmazásának egyik legfontosabb korlátja, hogy a növény védekezőképességének fokozása nem jelenti a betegségekkel szembeni teljes védettséget.

Az eredmény függ a növényfajtól, a kórokozótól, a készítmény tulajdonságaitól, a kijuttatás időpontjától és a fertőzési nyomástól is.

Ha a betegség már súlyosan elhatalmasodott, nem várhatjuk, hogy a kitozános permetezés megszüntesse a tüneteket vagy meggyógyítsa a károsodott szöveteket.

A kitozán ezért elsősorban megelőző, a növényvédelmi technológiát kiegészítő eszközként érdekes. Különösen ott lehet jelentősége, ahol a hagyományos növényvédő szerek használatának mérséklése a cél.

Vajon a jövő növényvédelme a növények saját védekezésére épül?

A kitozán nem új felfedezés, de a növényi immunválasz kutatásának fejlődésével egyre jobban megérthetjük, hogyan és milyen körülmények között működik.

A cél nem feltétlenül a hagyományos növényvédő szerek teljes kiváltása. Sokkal inkább olyan növényvédelmi módszerek kialakítása, amelyek a fertőzések megelőzésében a növény saját védekezőrendszerét is segítségül hívják.

A kitozán különös példája annak, hogy a növényvédelem nem kizárólag a kórokozók elpusztításáról szólhat. Néha az is sokat számít, hogy a növény mennyire felkészülten találkozik velük.